Az egész azzal kezdődött, h a barátném nagyon odavolt valami rockbandáért, de nekem fogalmam sem volt az egészről. Lorena apukája és az én apukám együtt alapított céget, ami Németországban futott be. A szüleink minden héten kimente, épült ott egy házunk is, ami állítólag bazi nagy volt. Mikor vége lett a sulinak Lori azzal állt elém, hogy cucclonuk Németbe, mert apáék ott ragadtak a cégnél. Az iskola utolsó napjának estéjén indult a gépünk. A reptéren apáék sofőrje várt minket és elvitt minket a házhoz. Hát az ősök tényleg kitettek magukért, amikor a házat tervezték. Mikor felfaltuk anyu finom főztjét rögtön elfoglaltuk a szobánkat, ami a legnagyobb volt a 6 vendégszoba közül. Pakolás közben…

-El sem hiszem, hogy itt vagyunk! Te, Kate, ugye tudod, mi a holnapi program???

-Sejtelmem sincs…Csak nem korlátlan shopping?-kérdeztem mosolygova.

-Naná!!!!!!!!!!-és őrületes párnacsatába kezdtünk. Mikor kitomboltuk magunkat Lori törte meg a csendet-itt lakik..

-Kicsoda?-kérdeztem, mert nem tudtam, kiről beszél.

-Tom…

-Az meg ki a csuda?

-A legédibb pasi a világon!!! A Tokio Hotel gitárosa! Akinek raszta haja van és majd’ meghalok érte!-nekem is bejött a zenéjük, de a 9. végi tz-k mellett nem nagyon volt időm az ilyesmire…Na szóval, elaludtunk és reggel álmatag fejjel ültünk apáék mellé az asztalhoz. Reggeli után úsztunk egyet és irány a város! Nagyon élveztük a vásárolgatást, egy csomó cuccot vettünk! Épp a ruhás sorok között keringőztem, mikor nekem jött valaki. 1 srác, aki írtó furin nézett ki. Na mind1. Jó nagy kupac ruhával volt és az mind a földre hullott, tehát elkezdtem felszedni a göncöket, majd felsegítettem. Egész végig egy szót sem szólt, csak bámult engem, de annyira, hogy az már zavarba ejtő volt. Elkezdtem keresni Lorit, de mikor megtaláltam, már nem volt egyedül. Egy rasztás hajú pasival beszélgetett a próbafülke előtt. Ekkor bekattant, hogy ez Tom!!! Úristen! Lorinak ezért volt tök vörös a feje. Na hát jobbnak láttam, ha felszívódok így hát haza mentem. Senki nem volt otthon, a telefon meg éppen csengett.

-Halló!-szóltam bele.

-Szia kicsim, apu vagyok! Most épp egy gépen ülünk és úton vagyunk Los Angelesbe egy fontos ügy miatt. Pár hét múlva jövünk, majd Ferdinand néha rátok néz, tudod a szomszédból. Na puszi!-és letette! Nem akartam elhinni, hogy elmentek nélkülem L.A-be! Nagy duzzogás közepette felcaplattam és lepakoltam a cuccaimat. Pár perc múlva hallottam, hogy megjött Lori, de nem egyedül. Németül dumált így hát rögtön gondoltam, hogy elhozta Tomot is. Hurrá. Lementem a nappaliba és megláttam őket.

-Szia Kate! Ő itt Tom-mutatott be a bnőm.

-Helló! Örülök…

-Én is…-és ebben a pillanatban a nekem háttal lévő fotelből fölállt az az idegen akivel a boltban szó szerint összefutottunk. A kezét nyújtotta felém én pedig elfogadtam az üdvözlését, de egyikünk sem szólt egy szót sem, csak mélyen egymás szemébe néztünk.

-Hahó! Kate! Bill! Mi van? Már ismeritek egymást???-étetlenkedett Lori.

-Kate…-ismételte meg Bill a nevemet, mintha sóhajtott volna. Nem is nézett ki olyan rosszul. Végül leültünk 1más mellé és csak némán néztük ahogy Tom és Lori enyelegnek. Elég uncsi volt, ezért megkérdeztem…

-Nincs kedved úszni egyet?-Bill igent mondott és elmentünk. Adtam neki egy rövid gatyát az uncsitesóm cuccai közül, mert ő is ilyen 1szálbél volt mint Bill. A medencében egy darabig még mindig csak bámultuk 1mást, de úgy tűnt, ez többet ér minden szónál.

-Sokat hallottam már rólad-törtem meg a csendet.

-Nem lep meg…-mondta kissé elkeseredve Bill-ezt elég sok ember mondhatja el rólam. Egyébként hány éves vagy?

-15…

És ekkor hosszas beszélgetésbe kezdtünk. Csak ömlöttek a szavak. Nem volt olyan dolog amit ne tudtunk volna kibeszélni. Nagyon jól elvoltunk. Olyan éjfél körül Tom és Lori is lejöttek a medencéhez, de csak azért, hogy Billt haza bírja cibálni a bátyja. Bill adott egy puszit a homlokomra és eltűnt. Mikor Lori kérdő pillantással nézett rám én csak mosolyogva elmerültem a vízben. 2 nap telt el így. Találkozgattunk a fiúkkal, sokat hülyültünk, Tom és Lori egyfolyátban egymáson lógtak, mi meg Billel csak nevettünk rajtuk. Egyik este épp zuhanyoztam, mikor csengettek. A bnőm nem volt hajlandó felemelni a seggét így hát nekem kellett kimennem. Az ajtóban Tom és Bill állt 5 bazi nagy bőrönddel. Kiderült, hogy csináltak egy kis balhét a szállodájukban és kitették őket. Így hát hozzánk költöztek. Mondanom sem kell, Lori azon az éjjel nem a saját szobájában aludt… Egyfolytában csak nevetgéltek, ami miatt nem bírtam lehunyni a szemem. Lementem a konyhába és ott találtam Billt. Ő is hozzám hasonlóan álmatlansággal küzdött. Elhatároztunk, hogy megnézünk egy filmet, mivel a vetítő szoba bizonyult a legcsendesebb helynek a házban. Valami nyálas film volt, nem nagyon emlékszek, mert szinte rögtön elaludtam. Reggel nagyon furcsa dolog történt. A fejem Bill ölében pihent az ő keze pedig az én derekamon. Érdekes módon nagyon kellemesnek találtam ezt a helyzetet és a gyomrom is furcsán ugrált. Olyan jó volt a közelében… Mikor Bill is felébredt, nekifogtunk a kajagyártásnak. Mikor Tom és Lori lejött csodálkozva nézték, milyen jól elvagyunk. Teltek a hetek, Bill és én egyre közelebb kerültünk 1máshoz, de csak szépen lassan. Apáék még mindig nem jöttek, de nem is baj. Egyik nap Billék interjúra voltak hivatalosak a Viva tv-het és én is elmehettem. Nagyon örültem, hogy mindent a „kulisszák mögül” figyelhetek. A tekintetem a nézőtérre tévedt, méghozzá az 1. sorba. És akkor megdermedtem. Életem legnagyobb ellensége, Marina ott ült és a kígyó szemeit Billre meresztgette! Ezt nem hiszem el! Hogy a fenébe kerül ide ez a ribanc! Ráadásul állati jól néz ki! Mikor vége lett a műsornak Bill megindult felém, de Marina eléugrott. Kért egy autogramot, egy fotót, még egy puszi is belefért, volna, de mikor lesmárolta Bill az már sok volt! Odamentem és elcibáltam a hajánál fogva!

-Mi a fenét képzelsz?!-dühöngtem-ha nem tudnád, ez baromi nagy bunkóság!

-Mi van kiscsaj azt hiszed te kellesz neki?-Marina szemei szikrát szórtak, Bill pedig csak értetlenül állt. Könnyes szemekkel nétem rá és ekkor mindent megértett. Odajött hozzám, szorosan átkarolta a derekamat és megcsókolt. Újra bekapcsoltak a kamerák, a securitysek, alig bírták visszatartani a csajokat, Marina pedig zöldre változott fejjel távozott. Bill tudta, hogy most az egész világ lát minket de nem érdekelte. Csak ölelt és csókolt, ameddig lehetett. Tudtuk, hogy ezentúl küzdeni kell azért, hogy együtt tudjunk maradni, de ez volt az egészben a legszebb…Tudtuk, hogy ez nem egy futó kaland, hanem egy életre szóló szerelem…

                                                                 Folyt. Köv.