Nagyon unalmasan telt ez az iskolai év is mindaddig, amíg meg nem láttam egy hirdetést a folyosón. Kiderült, hogy a sulink, tartja a kapcsolatot egy magdeburgi kolesszal. Barátnőmmel, Biankával jelentkeztünk az útra, abban a reményben, hogy találkozhatunk a TH-val. Az út a suli utolsó hetére esett. Ahogy beavattam Biankát is tervbe, azonnal ellógtunk a suliból és irány shoppingolni !1 csomó jó cuccot vettünk és már csomagoltunk is. Bianka nálunk aludt és egész éjszaka TH-t hallgattunk.Gyorsan eltelt az a pár nap. Vasárnap hajnalban indult a busz. Teljesen ki voltunk dőlve, ezért szinte az egész utat átaludtuk. Este 10kor már ott is voltunk. A kísérőtanár közölte velünk, hogy nincs kedve kirándulgatni vinni minket, ezért egész héten azt csinálunk, ami akarunk csak minden este 10re érjünk vissza a kollégiumba. Én és Bianka ketten voltunk egy szobában és azonnal be is rendezkedtünk. Egyáltalán nem voltunk fáradtak, hiszen egész nap aludtunk. Úgy döntöttünk, felfedezzük a kollégium hatalmas kertjét. Épp a parkban sétáltunk, mikor a 1 bokor mögött megláttuk, hogy hiányzik a drótkerítés egy része. Összenéztünk és pár perc kínlódás után már a túloldalon voltunk. Elindultunk és pár saroknyira egy sétálóutcára fordultunk be. Bevágtuk magunkat egy Mekikbe és rendeltünk 2 colát. Egy ideje már beszélgettünk, mikor megpillantottam az út túloldalán 2 ismerős alakot. Tisztára lefagytam. Bianka észre vette, hogy valami bajom van. Követte a tekintetemet, majd ő is mozdulatlanná dermedt. Bill és Tom Kaulitz ott állt és mind2en cigiztek. Bianka megszorította a kezemet. Nem tudtam mit mondani.-Jaj, menjünk és simán sétáljunk el mellettük!-mondtam.-Ne mondd hogy te ezt meg tudnád tenni!-háborgott Bianka. Csak nem esünk már nekikJ!-addig erősködtem, míg Bianka beleegyezett. Erőtt vettünk magunkon és elindultunk. Biankának mindig is Bill jött be jobban és viszont már a TH megjelenésekor belezúgtam Tomba. Ahogy közeledtünk, egyre gyorsabban vert a szívem. Láttam Biankán, hogy ő is tökre be van sózva. Már majdnem odaértünk, mikor jött egy hülye kocsi és lecsapott minket sárral. Tom és Bill elkezdett röhögni, én meg zavaromban beszóltam nekik. Elég kínos volt a helyzet, mert ott álltunk és senki nem mozdult. Pár perc múlva észre vettem, hogy Bill és Bianka szemeznek. Ezt Tom is látta és rám mosolygott. Nagyon aranyosak voltak. Elmondták, hogy holnap koncerteznek a főtéren és megkérdezték, hogy nem mennénk-e el. Bianka azonnal rávágta, hogy persze. Bill adott 2 puszit neki, de Tom előre ment. Egy kicsit csalódott voltam, de örültem, hogy a barátnőm legalább boldog. Mikor visszaértünk letusoltunk és lefeküdtünk aludni.Bianka rögtönk bealudt, gondolom Billel álmodott, mert még álmában is mosolygott. Épp elaludtam, mikor meghallottam, hogy valaki dobálja az ablakot. Kinéztem és Tom volt az, intett, hogy menjek le. Kimentem hozzá.

T-Szia! Bocs, hogy ilyen későn zavarlak, csak valamit elfelejtettem.-adott 2 puszit-Itt vagyunk a szomszéd utcában egy szállodában. Gondoltam átugrok, Bill mondta, hogy itt laktok. Egyébként nagyon bejön neki Bianka. Egész este csak maga elé meredt. Tudod a rózsaszín felhők…-Röhögött Tom.

A-Ennek örülök, mert Biankának is régóta tetszik Bill. Szerintem szerelmes is de nem mertem ilyennel piszkálni, mert elég komolyan veszi az ilyen poénokat-nevettünk.

T-És neked bejön valaki a bandából?

A-Öhm…Hát igen. Mert?-nagyon elpirultam.

T-Semmi, csak érdeklődtem. Na és ki az? –szörnyen elpirultam. Mintha Tom a gondoltaimban olvasott volna.Egyenesen a szemembe nézett. Adott a számra egy puszit és elment.Én pedig ott álltam, földbe gyökerezett lábbal. Mikor visszamentem a szobába Bianka ott állt az ablak előtt és mosolygott. Mindent látott. Reggel olyanok voltunk mint aki nyert a lottón. Reggeli után Biankának megcsörrent a telefonja. Bill ott várta ahol tegnap találkoztunk. Bianka felrohant a szobába, hogy rendbe szedje magát, majd elviharzott. Bill már ott volt ésmikor meglátta Biankát  már nem bírt magával, megcsókolta. Bianka pedig átölelte Billt. Kéz a kézben sétáltak tovább az utcában. Rengeteget beszélgettek, fagyiztak ,nevetgéltek. A barátnőm olya du. 1 óra körül jöhetett vissza a koleszba. Én egész de. a koncira készültem. Épp a fürdőben tevékenykedtem, mikor meghallottam, hogy Bianka kint ordítozza a SCHREI-t. Miután kitombolta magát elmesélte, hogy telt a délelőttje. Este 7kor elindultunk a főtérre. Mind2en baromira kirittyentettük magunkat. Mikor odaértünk, már 1 csomóan voltak. Pár perc múlva a fiúk is megjelentek a színpadon és egy fergeteges koncertet adtak. Mikor vége lett megpróbáltuk megkeresni őket. Egyszer csak Bianka meglátta Billt és rögtön odaszaladt hozzá. Szegény srácon látszott, hogy nagyon elfáradt. Hirtelen egy kéz megragadta a karomat és elkezdett húzni. Annyit láttam, hogy Bill és Bianka eltűnnek a tömegben. Hátranéztem és Tom mosolygott vissza rám. Egy ideig még sodródtunk az emberek között, végül egy sátorban találtam magam. Nagyon hangulatos kis hely volt.

T-Tetszik? Bill és Bianka is egy hasonlóba mehettek. A csapat minden tagja kapott egy ilyen „lakást” a fellépés előtt.

A-Aha. Nem rossz. De pontosan miért is jöttünk ide? Azt hittem, hogy majd 4esben elmegyünk valahova.-Tom a számra tette az ujját.

T-Nyugi baby! Csak veled szertnék lenni. Bízz bennem.-átkarolt és elkezdte csókolgatni a nyakamat.

A-Ne! Kérlek ne! Még csak 2 napja ismerlek! Ez nekem nagyon gyors! Bocs!-és eltaszítottam magamtól Tomot. Ejtett egy szomorú mosolyt majd megcsókolt.

T-Ahogy akarod! Bocsáss meg! Gyere, keressük meg Billéket.-Megfogta a kezemet és elindultunk Bill sátra felé. Mikor „benyitottunk” láttuk, hogy Bill és Bianka tökre elmerültek a csókolózásban. Olyannyira, hogy észre sem vettél, hogy bejöttünk.

T-Öhm…Elnézést, de ha sikerülne kimászni egymás szájából lemehetnénk a tópartra.-Tom és én röhögtünk, Bill és Bianka viszont tökre elvörösödtek. Végül kéz a kézben leindultunk a partra. Gyönyörű volt az az éjszaka. Biankát még soha nem láttam ilyen boldognak, de engem sem kellett félteni. Épp másztunk be a kerítésen, mikor a fejem beleütközött valamibe, vagy inkább valakibe. Felnéztem és attól a perctől kezdve elszállt minden boldogságunk. A kísérőtanárunk volt az és persze azonnal büntetést szabott ki ránk:3 nap szobafogság!!!

B-Ilyen nincs!-kelt ki magából Bianka mikor felértünk a szobánkba.-Ezt nem teheti meg! Pont mikor minden olyan szép volt!-Én teljes mértékben egyet értettem vele. Bianka aonnal megírta Billnek, hogy mi a helyzet. Nem bírtam tovább magamban tartani a kíváncsiságomat megkérdeztem Biankát mi történt a sátorban a csók előtt.

B-Áh semmi!-ejtettem egy „persze mosolyt”-De tényleg! Bill haláli aranyos volt! És figyelmes és gyengéd és lovagias és és és…-nagyot sóhajtottam. Bianka, mivel a legjobb barátnőm volt, tudta, hogy valami nem oké. Elmeséltem neki, hogy Tom bepróbálkozott, de én nem hagytam magam. Pedig igazából és is akartam, csak azért annyira könnyű vérű még én sem vagyok hogy 1 pasival  2 nap után lefeküdjek. Elaludtunk. Reggel írtó rossz hangulatban ébredtünk, de a java még csak ezután következett. A tabárnő átköltöztetett egy  másik szobába, ahol, egyedül kellett lennem. Egész éjszaka az ablakomban ültem. Pont ráláttam a régi szobámra. Láttam, hogy Bianka ül az ágyon és sír. Éjfél körül megcsörrent a telefonom. Tom volt az és suttogott.

T-Melyik szobában vagy???

A-68-as!-kinyitottam az ajtót, de nem láttam semmit. A sötétből egyszer csak Tom bontakozott ki. A nyakába borultam erre ő szorosan megölelt. Kb. 1 óra múlva átpillantottam Biankához. Láttam, hogy nagyon jól elvannak Billel. Tom azon az éjjel nálam aludt, sőt még a következő 2-n is. Biankát csak a kajolások alkalmával láttam és akkor is csak pár szót tudtunk váltani. Elmondta hogy Bill minden nap hoz neki vanília fagyit és hogy átbeszélgetik az egész éjszakát. Nomeg hogy milyen jó Bill karjai között ébredni. Gyorsan teltek a napok. Az utlosó estén szomorúan mentünk a randira. Azt hittük, hogy a Mekibe megyünk, de tévedtünk. A fiúk felvittek minket a hotelba ahol laktak. Bill és Tom „rezdenciája” egymás mellett volt. Az ajtó előtt még váltottunk egy huncut mosolyt Biankával és utána hagytuk, hogy a fiúk vezessenek minket. Nagyon szép lakásuk volt. Tommal elhatároztuk, hogy megnézünk 1 jó kis filmet. Valami vígjáték volt, nem igazán figyeltem odaJ Tom a nagy smárolás közepette szerintem ki akarta kapcsolni a tv-t, de véletlenül, leöntött egy jó nagy pohár colával. Elkezdett sajnálkozni, majd megnyugtattam, hogy semmi gáz. Szörnyű kellemetlen volt, de le kellett tusolnom, mert nagyon ragadtam az üdcsitől. Jó érzés volt elgondolkozni a víz alatt. Mindenféléről.-Vajon mit csinál most Bill és Bianka?-nem volt túl sok időm filózni ezen, mert hirtelen Tom lépett be a zuhanyfülkébe tök meztelenül. Nem tudtam megszólalni, csak hebegtem-habogtam. Tom elmosolyodott, majd megcsókolt. Onnantól kezdve tehetetlen voltam. Hajnali 2 óra körül átkukucskáltunk Billékhez. Olyan aranyosak voltak. Bill szorosan átölelte Biankát és úgy aludtak el.

T-Szerinted a smárolásban fáradtak el ennyire???-röhögtünk Tommal. Visszamentünk és végül mi is elaludtunk. Reggel 6kor keltünk, mert vissza kellett érnünk a buszhoz. Mikor összecsomagoltam, odaálltam

Tom elé és csak ennyit mondtam:SZERETLEK! A nyakába borultam és éreztem, hogy előtörnek a könnyeim. Tom megcsókolt és azt mondta, hogy sosem felejt el. Tudtam, hogy soha többé nem fogom látni és hogy ennyi volt az egész. 7 gyönyörű nap. Kint az ajtó előtt Bianka búcsúzkodott Billtől. Ő talán még nálam is jobban sírt. Egy utolsó csók és vége mindennek. A fiúk nem kísérhettek el minket mert nekik is indulni kellett. Hazafelé Biankával egy szót sem szóltunk, csak csendesen sírtunk és hallgattuk a Rette mich-t…